" Never forget, WHO you are. "

Puszi a mai látogatóknak mert úgy látom egész sokan lettek így estére. Bár amikor Erussal még hirdettük is az oldalt akkor volt ilyen 50-60 látogató de azok mind csak a kattintásokból jöttek össze. Aki komolyan veszi a blogunkat az többször is jön és olvassa és élvezi. Mindig próbálok ilyen érdekes, élményteli bejegyzést írni amiban ha szíven talál valakit pár sorom már akkor megérte.
Régebben olvastam mindig egy ilyen blogszerűséget. Mert igazából a csaj csak kitalálta az eseményeket, de nagyon jól csinálta. Egy hosszabb szöveg elolvasására az motivál ha sok a hangutánzó szó és minnél több melléknevet használsz. Ezek színesítik a tömény mondanivalót.
Ma eléggé kiszívott a nap pedig nem is voltam kinnt.. Sikeresen feltörte az új cipőm a talpamat (!) és alig tudtam délelőtt ráállni. Bence átjött és szokásos módon hozott nekem fahéjas csigát :3 úgy imádom.
Feküdtünk, beszélgettünk. De mást nem is nagyon tudtam volna ebben a nagy melegben. A nyaraláson jár egyfolytában az eszem. Enyhén hófehérkéba nyomom és kicsit aggódom, hogy mi lesz 1 hétig a tengerparton. Tuti nem fogok egész nap bikiniben rohangálni.. leégne teljesen a felsőtestem. Arra gondoltam, hogy vennem kéne egy ilyen hosszított fazonú, lenge, fehér inget ami úgy bikinialsóig eltakarna de mégse lenne benne melegem :) 

~ A barátsággal sosem szabad betelni úgy, mint egyéb dolgokkal: minél régebbi, annál édesebb, miként a borból is az, amelyik kiállta az idő múlását.

Hali! :) Egész jó volt ez a mai nap. Felkeltem délbe, ebédeltem aztán mentünk is Gergőékhez. Annyira tetszik, mert van légkondiuk és hűsöltünk egy kicsit. Később pedig segítettem neki kidobni a felesleges cuccokat a szekrényéből. Jó volt nézegetni a régi dolgait ilyenkor az ember mindig talál érdekes képeket, füzeteket ami a régi időkre emlékezteti. Nagyon sok kiskori képet találtunk és nagyon cuki volt rajtuk. :) Miután végeztünk neki indultunk és mentünk a Cseke-tóra Nikihez és Archihoz. Archival még útközben sikerült összefutnunk és jó volt már látni. A kapubejárónál Nikit is megpillantottuk. Már vagy két hónapja nem láttam a bolond fejét. Egyikünknek mindig sikerült lemondani a találkákat. Niki sajnos elég elfoglalt emberke lett. :D Körbesétáltuk a tavat közben beszélgettünk, volt mit mesélnünk egymásnak. Leültünk egy padra és ott folytattuk tovább a csevegést. Mindent és mindenkit alaposan kiveséztünk. :D Ilyenkor a legjobb beszélgetni a régi közös osztálytársakról. Akartunk képet is csinálni csak arról meg is feledkeztünk. Nem baj, legközelebb bepótoljuk. Akárhogy is, de azért hiányoznak a régi osztálytársaim, persze van pár kivétel. A mostani osztályomból ugyanis alig van olyan személy akiről elmondhatom, hogy na most őt tényleg bírom. Tudom, hogy még csak egy közös évem volt velük, de úgy érzem sosem fogom őket megszeretni és nem lesz már semmi sem ugyanolyan, mint akkoriban volt. Lényegében jól esett kicsit kimozdulni itthonról és másokkal is beszélgetni.

" Ha bánt az élet okkal teszi, nem öl meg csak erősít, a megértésből építkezünk, úgy születik erős híd! "

Ez a nyár egy olyan élet kezdete számomra, ahol minden más. Leginkább mindez a lelkemet viselte meg. Új emberek, új szokások más rendszer szerint. Minden felborult. Nem is ismernék már magamra ha a távoli múltból néznék vissza pár kósza percre. Ebben a más világban az elképzelés már valósággá válik. Minden nyárnak egy-egy hatalmas tervvel vágok neki. Például, hogy most lefogyok 5-7 kilót vagy hogy végre megtanulom angolból azokat az idegesítő igeidőket rendesen megkülönböztetni. Az idei mindenben más. Sikerült elérnem azt amit már régóta vártam. Felálltam a semmiből és elkezdtem élni.
Kisgyermeként az életről teljesen más elképzelésem volt. Sajnálom azokat a napokat amiken csak céltalanul bolyongtam az utamat keresve. A legnehezebb állva maradni és közben még boldognak is lenni. Az hogy így megedzett a sok probléma csak átmeneti állapot. Meg is kell tartanom ezt az életfelfogást és nem szabad visszaesnem és elkövetni az ugyanazokat a hibákat.
" Kell, hogy legyenek elveid! " - Szigeti Bence.
Az elmúlt évekből tanultam. A legfurcsább, hogy minden télen ilyen január, február környékén teljesen elveszítem a jókedvemet és csak úgy vagyok. Ezen fogok mostantól változtatni és kíváncsian várom az eredményt.
A hétköznapi életben minden megy úgy ahogy kell. A nyárból nekem már csak 2 hetem van jóformán. Addig el kell intéznem az összes itthoni dolgomat. Augusztus 17-től 24-ig eggyátalán nem leszek elérthető ezért igyekszem még pár dologgal emlékezetessé tenni a nyarat.
A kötelezőket el fogom olvasni mindenképpen. A másik dolog pedig az, hogy nekiálltam futni pontosabban nekiálltunk. Régóta bánt a dolog, hogy a suliban sosem tudom négyesre lefutni az adott távot. Mindig ilyen apróságok miatt kapom a hármasokat. Bencével tegnap este lementünk a közeli tóhoz futni és meglepetésemre elég jól bírtam. A cél még mindig az h edzettebb legyek a télre és ne legyek állandóan beteg. A futás után olyan este 10-kor még edzős cuccban sétálgattunk a városban :)
Annyira szeretem azt amikor feldobok egy témát és azt teljesen átbeszéljük és sokszor ugyanazon a véleményen vagyunk.

Múltkor ígértem, hogy írni fogok valamiről véleményt például a facebookról vagy az ask.fmről, végül az askra esett a választásom. Először mikor rátaláltam erre az oldalra nem igazán tudtam mi a lényege. Gondoltam hát regisztrálok. Később tőlem is kérdezgettek páran, de a nagyobb részben csak hülyeségeket és oltásokat. Ahogy olvastam az emberek válaszait pár ember egész szimpatikus lett és azóta követem is őket. Sajnos nem csak kedves emberekkel lehet találkozni, hanem nagyképű plázacicákkal is. Tőlük vagyok a leginkább rosszul ahogy megjátszák magukat a videó válaszokba, és ha az ember be mer nekik szólni ők vannak megsértődve. Tudom, hogy fáj nekik az igazság, de nem kéne csodálkozniuk rajta, hogy ilyen viselkedéssel nem fogják elnyerni az emberek szimpátiáját. Amit utálok azaz amikor egymást bántják és kritizálják, főleg névtelenül. Leginkább szerintem a féltékenység áll a háttérben. Amikor valaki kiprovokálja azt még megértem, de amikor ártatlan, kedves embereket bántanak azt nem tudom felfogni, miért is teszik. Akiktől rosszul vagyok azok úgynevezett celebek. Rendben, hogy bírják, nekem is vannak olyan személyek akiket szimpatikusnak tartok, de akkor sem fogok senkit sem isteníteni, főleg nem olyanokat akik semmit sem tettek le még az asztalra. Sőt, olyan dolgokat csináltak amire én biztos nem lennék büszke és nem akarnám, hogy engem tartsanak úgymond példaképnek. Tudnék pár példát mondani, de inkább nem személyeskedem. Amit még negatívumnak tartok, hogy van ez az ajándék küldözgetés aminek szerintem semmi értelme nincs. Sok ember csak azzal van elfoglalva, hogy ajándékot kunyizik, hogy őt tartsák f*sza gyereknek, mert neki húúú, de mennyi ajándéka van. Lehet, hogy ott a sok ajándék, de igazából egyik sem ér semmit, ha olyan személyektől kapja akiket nem is ismer és pár perc múlva már el is felejtik. Még egy negatívum aztán beszélek a jó dolgokról is. Aki sokat jár askon tudja, hogy vannak ezek a szépségversenyek. Kérdezem én, hogy ennek mégis mi értelme van? Oké lehet, hogy jól esik, ha sokan szavaznak, de más értelmét nem látom. Attól még senki sem lesz jobb ember, mert sokan szavaznak rá. Főleg, hogy a legtöbb askos úgy próbálja összekéregetni a lájkokat. Ennek pedig az lenne a lényege, hogy az emberek majd eldöntik maguktól kit tartanak szépnek nem pedig úgy könyörögnek érte. Természetesen az oldalnak megvannak az előnyei is, ha valakit jobban megszeretnél ismerni feltehetsz neki kérdéseket és érdeklődhetsz iránta és az unalmas percekben jól esik válaszolni a feltett kérdésekre. :D Mindennek megvannak az előnyei és a hátrányai. Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy regisztrál-e vagy inkább kimarad belőle.
*Bocsánat a sok szó ismétlésért, de másképp nem tudtam megfogalmazni.

~ Le sem vettük a szemünket egymásról, bámultunk arra, ami nélkül egyikünk sem lenne képes élni: a másikra!

Hello emberkék! :) Tudom, már rég nem jelentkeztem, de tényleg nem tudok nektek miről blogolni. Egyik nap mikor unatkoztam összedobtam egy új kinézetet az oldalra. Tudom, hogy nem kéne állandóan váltogatni, de ígérem, hogy ezt az újat fent hagyom még sokáig, mert szerintem elég jó lett. Ilyen átlátszó háttér még úgysem volt nagyon. Gergő végre hazajött még pénteken, nagyon hiányzott már. Most igyekszem minden időt amit csak lehet vele tölteni, mert sajnos utána ismét elválnak útjaink egy pár napra. Jövőhét kedden találkozom Nikivel és Archival. Jó lesz már látni őket. A napok legtöbb részét itthon töltöm mivel a nagy meleg miatt nem sok kedvem van kimozdulni. Viszont ha most nem haragszotok ennyi lenne a mai blog, csak gondoltam adok életjelet magamról. Kezd fájni a fejem és olyan fáradtnak érzem magam, pedig aludtam fél 2-ig.