~ stronger.2013.05.07. 15:46, Erus
Ahol eltörtél, ott leszel erős, ahol vesztettél, ott leszel legyőzhetetlen és ahol el akarnak felejteni, ott leszel felejthetetlen!
Sokszor annyira bölcs tudnék lenni, de inkább nem akarok, mert még a végén az emberek azt hiszik, hogy teljesen megzombultam. Pedig amúgy nem... csak az élet és a körülöttem lévő emberek kihozzák belőlem azt, hogy elrágodjak a dolgokon. Ma nem volt angol tanárom szerencsére, aztán helyettesítő tanár jött be hozzánk. Lementünk a laborba egy kicsit kísérletezni. Sósavat kellett összeönteni indikátorral. A sósavat úgy kellett lemérni, hogy felszívtad a pipettával. Természetesen sikerült annyira megszívnom, hogy belement a számba. Borzalmas íze van, nem ajánlom senkinek. :D A tanár bíztatott minket, hogy nem lesz tőle semmi bajunk, mert a gyomorsav erősebb. Szeretem az ilyesféle bíztatást. (Y)
23. nap: Valami, amire nagyon vágysz
Az, hogy végre bejefezzem az iskolát, mert nagyon utálom. Tudom, hogy sokat panaszkodom, de tényleg egy nagyon rossz közösségbe kerültem. Olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik simán hozzávágnak az ember fejéhez olyan szavakat, amiért más már ölne. Ők mondhatnak neked rosszat, és ha megsértődsz még nekik áll feljebb, de ha te beszólsz egyből vérig vannak sértődve. Természetesen van egy-két normális is, de az ritkább. Van, hogy a tanár nem tud órát tartani, mert olyan szinten kiabálnak, beszélgetnek vagy éppen veszekednek, hogy a saját szavadat is alig hallod. Az egyetlen ember akit általánosból ismerek és "barátnők" vagyunk szinte mindig az agyamra megy. Minden apróságon megsértődik és ő tud mindent jobban, nekem nincs igazam ... Hová kerültem? : |
24. nap: Egy levél a szüleidnek
Anyukámnak azt írnám, hogy nagyon szeretem és hálás leszek neki mindig azért, hogy mindent megad nekem és segít bármi baj is legyen. Én is mindig segíteni fogom mindenben. És, ha már nem fogunk együtt lakni akkor is mindig eljövök hozzá és megölelgetem. :)
Apukámnak pedig azt, hogy nem fogom vele tartani a kapcsolatot soha sem. Igaz csak pár emlék villan be róla még kiskoromból, de azok sem túl szép emlékek. Nem tudnám neki megbocsájtani azt, hogy elhagyott minket, már csak Anyukám miatt sem, hiszen neki ezzel nagy fájdalmat okozott.
|