Amíg fiatal vagy, minden szépnek látszik, hulló könnycsepped is szivárvánnyá válik.

Hello emberek! Végre eljött amire már mindenki várt, az utolsó hét az iskolában. Mostantól kezdetét veszi a lazulás és a semmittevés. Múlthét pénteken itthon maradtam, mert féltem, hogy meg kell írnom a matek dogát és nem tudok semmit belőle. Reménykedtem benne, hogy megúszom, de nem. Ma a tanárom mondta, hogy holnap a táblánál kell a feladatokat megcsinálnom. Nem tudok semmit és ráadásul a többiek előtt még izgulok is. Olyan jó lenne, ha elfelejtené, hogy felelnem kell, de úgyse fogja. Hétvégén Gergővel lementünk az egyik tóhoz és találtunk egy kiskacsát ami beleesett a zsilipbe. Megkellett mentenünk így hát elmentünk hálót kérni Gergő egyik ismerősétől és végül sikeresen kimentettük a kiskacsát. Nagyon édes volt, szegény rendesen vizes lett és fázott. Visszatettük a tóba és sietett a mamájához. Szeretem az ilyen apró örömöket az életben. Jaj annyi mindent kéne már vennem, de folyton csak halogatom. Elfogyott a vízipipához való cuccosom is. Kéne vennem rövidgatyát vagy valami lengébb nadrágot így nyárra, mert a farmerben megfogok sülni. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hirtelen mégis csak jó idő lesz.