" Az emberek azt látják, amit látni akarnak. Eszükbe sem jut, hogy a csinos dolgok néha borzalmas titkokat rejtenek. "

Elnézést amiért az utóbbi időben nem jelentkeztem. Rengeteg a dolgom a sulival kapcsolatosan. Tegnap meg volt életem első történelem felelése a gimibe. Tavaly nem került rám sor egyszer sem. Egész jól sikerült és végül megkaptam az ötöst. Végre túl vagyok rajta. Utána pár osztálytársam még mondta is, hogy egész szépen összeraktam. Jól esett.
Szerdán megint dupla kémiám volt a hetedik-nyolcadik órában. Ez a szerves kémia nem olyan szimpatikus nekem amúgy. De elviseltem mert most nem olyan száraz anyagot veszünk.
Csütörökön volt a barátom szülinapja. Sokat agyaltam rajta, hogy mit vegyek neki. Tusfürdőt, két dezodort és csokikat vettem neki. Írtam hozzá neki egy levelet is. :) A szülinapján alig tudtunk együtt lenni mert tanulnom kellett. Kicsit fel is idegesített az, hogy máskor sosem kell ennyit, de aznap igen. Miért is lenne másként.
Tegnap suli után egyből átmentem hozzájuk. Már alig vártam, hogy lássam. Beszélgettünk egy kicsit a szüleivel is végre. :)
Az idézet amúgy önmagáért beszél. Tegnap pár "jóbarátom" elég szépen felidegesített. Egyszerűen nem igaz már, hogy milyen emberek vannak. Folyton csak kavarnak, szemétkednek közbe meg mutatják hogy ők milyen kis ártatlanok. Nem azért járok vallásos suliba mert én akkor nagy hívő voltam amikor kiválasztottam, hogy ide jövök. Ez így van és nincs mit tagadni ezen. De az, hogy valaki eljön egy vallásos iskolába és semmi köze nincs az egészhez.. attól rosszul vagyok.
Mindenki csak a külsőségekre megy. Minnél több ruha, ékszer. Mert akkor olyan menők lesznek. Mutatják a másiknak, hogy mennyire szeretik aztán mindenki háta mögött dumálnak. Már elegem van, hogy alig van normális ember akivel beszélni is lehet.