" Vannak szavak, amelyek örökre kimondatlanok maradnak."

Sziasztok! Régóta nem jelentkeztem mert az utóbbi időben vagy felhőtlenül boldog vagy teljesen elkeseredett voltam. Ez a nyár is tele volt hullámvölgyekkel és szivárványokkal. De már csak 8 nap van hátra belőle. Vicces, hogy mindig milyen nagy lendülettel indítok szeptemberben és júniusban már teljesen kivagyok a sok hülyeségtől. Az idei év már létfontosságú lesz. Beleszámít a továbbtanulásba, kezdődnek a faktok. Az osztályunk szinte alig lesz együtt, mindenki külön csoportokban lesz. Kicsit várom is mint kihívás, de tartok is tőle. A kémia faktot szerintem szeretni fogom mert ha jól tudom 8-an leszünk és az olyan családias lesz, bár biztos többször fogok felelni. Igazából mindent megcsináltam amit akartam ezen a nyáron. Sok napot és hetet elpazaroltam a semmittevésre, de addig is K mint Kardashiant néztem. Kell az az idő a feltöltődésre. Sikeres volt az edzős projektem is, aminek elsőszámú célpontja nem az volt, hogy fogyjak hanem az erősítés. Nem biztos hogy mindenki észreveszi rajtam a változást, de én jobban érzem magamat a bőrömben. Ez az este kilenc és tíz óra közötti torna pedig teljesen ellazít és megnyugtat. Jó lenne, ha erre lenne időm akkor is amikor suli van. Biztos többet aludnék. De a szokásaimat amennyire lehet próbálom megtartani. Bár a suliban a megfelelő étkezés is nehezebb mert általában úgy vagyok vele, hogy szívesebben eszek péksütit mint müzlit. A Heicz Bogival szoktam lejárni edzeni, akit már ötödikes korom óta ismerek bár igazából sose beszélgettünk annyit. De most hogy egy héten egyszer mindig lemegyünk a Brutálba közösen már sokkal közelebb áll hozzám. :) A kötelező olvasmányokkal nem igazán állok jól, de nem vagyok hajlandó ilyenkor olvasni, bár tudom hogy ezt még megbánom évközben. Voltam bent közmunkán a suliban takarítani és megismerkedtem pár kilencedikessel. Aranyos voltak, látszódott rajtuk hogy félnek és mindig az jut eszembe amikor én is ilyen helyzetben voltam. Vannak olyan osztálytársaim akik hiszik, hogy az a helyes ha nem segítünk nekik ( pl: nem adjuk oda az évvégi vizsgákhoz a kidolgozott tételeket) mert hogy nekik nem segített egyik felsőbb éves sem. Én viszont szeretek nekik segíteni mert ez miatt kényszert fognak érezni, hogy a mostani kilencedikeseken ők is majd segítsenek.
A Bencével jól megvagyunk, most szombaton leszünk 1 év és 2 hónaposak valamint holnap lesz a névnapja. Azt az egyet sajnálom, hogy többet is együtt lehettünk volna a nyáron, dehát neki dolgoznia kellett és muszáj volt megértenem. Továbbra is folytatjuk a Walking Dead és az Így jártam anyátokkal sorozatok által érzett függőségünket. :)